Gyerekkoromban ezzel a problémával vittük a legtöbbet a szerelőhöz apám Orion TV-jét: ilyenkor a Mágenheim külsejű figura jobb kezének négy ujjával vakargászta kopasz fejét és azt dünnyögte: "Megnézzük." És ha rákérdeztél, hogy mikorra tudja megcsinálni, annyit még hozzáfűzött: "Meglátjuk." Szóval…

  Klassz ez a kép, ugye? Már 3 napja szívtunk töretlenül, hogy élőben is láthassuk mindezt. Hajnali 2-kor tehát üres gyomorral, alvás nélkül, egy fárasztó, robogón gubbasztós nap folytatásaként, baromi nehéz táskákkal a hátunkon, a szemerkélő esőben és az áthatolhatatlan ködben, átfagyva és…

Van az a fura érzés, amit röviden úgy hívnak, hogy szar. Na mármost amikor legszebb álmodból az oldaladra fordulva valójában egy 3 centis tócsába dugod az arcodat, az pont ilyen. Kis bugyborékolással kergettem el végleg az álommanókat és a csipatündéreket, amikor kábé fél órával a lefekvésünk után…

"Az indonéz, a thai, a japán, és a magyarok beszélgetnek." Mindig utáltam az ilyen vicceket, de ez most nem az, mert hogy így voltunk mi öten a másnapi vulkántúra résztvevői. A szállásadónk maga jelentkezett be nálunk Couch Surfingen, hogy néhány barátjával mennek megnézni a már említett büdös púpot…

Úsztam. Így kell pusztán egyetlen szóval eloszlatni azt a szuperködös izgalom kupacot, amit a múltkori bejegyzés végén felépítettem. Az időjárás ugyan teljesen alkalmatlan volt minderre, de beszaszeroltam magam a habokba - hogy aztán az első hullám csapás pakolja meg a számat hordalékkal, küldje…