Nem tudom, söröztél-e már egy, a varázslatos Hungária körútra néző kocsmateraszon, de ha igen, akkor most képzeld el, hogy mindezt valahol a váci úti felüljáró alatt teszed a 2x3 sáv reggeli dugójában. Csendes és illatos, ugye? Nos, pontosan ezt tudta a szomszédos, egyébként nagyon felkapott Railay beach, ahová átbattyogtunk Katával.

(átmászka Railey-re)

Itt nyaralnak a tehetősebb emberek, vagyis egyszerre van jelen a feltörekvő, huszonéves izompólós krúzing jelensége (pipivel), és az 50-es sörhas a koktéljával a nyugágyban (pipivel olszó). A part amúgy klassz, a bungalók gyönyőrűek, csak a közeg a gáz, a hangzavar és a szmog. Említettem már, hogy traktor-ladikok repítik szanaszét a turistákat a partok között, és mivel ez jóval felkapottabb rész, mint a miénk, így a forgalma is sokkal nagyobb. Konkrétan bedugul néha az a 20 méteres partszakasz, ahová kiszórják az utasokat az érkező félüteműek, így aki éppen nem a parttól 10 méterre járatja a sz@rát, az 5 méterrel mögötte vár a sorára.

(Railey Beach - most dugó nélkül)

(picit menőbb a környék, mint a mi backpacker szakaszunk, de jóval zajosabb és büdösebb is... :-/)

Vettünk ki pénzt, kerestünk egy csendesebb partszakaszt, és mivel utóbbi nem sikerült, inkább felkirándultunk egy közeli sziklára. Úgy 40 perc után érkeztünk el egy olyan részre, ahol az addig dús, sűrű növényzet ritkulni kezdett és lenézhettünk az öbölre. Fantasztikusan szép volt a kilátás! És most képzeld el, hogy valójában úgy sörözöl a Hungária körút fent nevezett kereszteződésében a reggeli dugó idején, hogy még hallókészüléked is van, nehogy lemaradj egy pisszenésről… Mert hát az öblöt körül ölelő sziklák olyan szinten verték vissza a ladikok zaját, hogy hangosabb és kellemetlenebb volt a hangzavar, mint odalent. Ettől még persze tökéletes profilképet szelfizhetsz össze, a füldugit meg majd kikapod photoshoppal.

(felfelé a Railey-púpra)

(távolabb Ton Sai (ahol lakunk), közelebb Railay (ahová születni kell), a vízen pedig a traktor-ladik forgalom)

Szóval inkább lekeveredtünk Dagobert bácsiékhoz, és hazakapaszkodtunk a dzsungeles partszakaszon, ahonnan jöttünk. Igazi megnyugvás volt ismét a rasztákat számolni, a sziklamászóknak drukkolni és üdvözölni Viktort, szállásunk csótányát a fürdőben.
Kata gyomra egyébként remélhetőleg rendbe jött: tegnap Dr. Bubó Ursula nélkül is kitett magáért. Remélem nem most kiabáltam el a dolgot… Ha holnap is minden rendben lesz, akkor kajakot bérlünk és Janics-Kammerer párosként alázzuk porig a ladikosokat. VAAAGY ami ennél is valószínűbb, a Fazekas-Polgár kettősből előbbi minden ötödik húzásnál érinti majd lapátjával a vizet, utóbbi pedig rendszeresen lefullad hátul… (btw Railay beach-en 800 bahtért lehet egész napra kajakot bérelni, ez nagyjából 6.400 Ft-nak felel meg. Ez sem tűnik drágának, de 700 m-rel arrébb, nálunk Ton Sai-on ugyanaz a kajak mindössze 400 baht. Kéne zárásnak valami poén, hogy mondjuk amióta vettünk ki pénzt, én vagyok bahtman, de ez rangon aluli volna most ide.)

Na, #szevaszteso!

(2017. január 28.)